Imádom Budapestet. Ezt így nyugodtan kijelenthetem. Kicsivel több, mint 10 éve lakok ebben a csodálatos városban. Jöttem már úgy haza sok más európai városból, hogy szép-szép, na de Budapest... A hangulata, az épületek, a hidak, a Duna... Igen, mondhatnák róla sok rosszat is, de sosem ezt kerestem.

Mindig érdekelt, hogy milyen lehetett a város régen, amikor még csak épültek az Andrássy út palotái. Vagy, amikor épp eltűntek olyan nevezetes helyek, mint a Nemzeti Színház a Blaha Lujza téren. Egy kreatív stúdió most életre keltette Budapest eltűnt épületeit és igazi időutazás lesz ez a néhány perc.

 A különleges animációs sorozat első részében – többek között – látható a régi Nemzeti Színház teljes pompájában, akárcsak a pesti alsó rakparton a Hungária Nagyszálló, az első, avagy régi Erzsébet híd, a Döbrentei téri Szent Demeter Templom, a Kálvin tér vagy épp a Lloyd-palota, ami a főváros legszebb klasszicista stílusú palotája volt.

De megmozdul a Dísz tér és a Szent György tér közötti területen lévő, 1879-82 között épült Honvédelmi Minisztérium épülete is. Kallina Mór terveinek leghangsúlyosabb eleme az óriási méretű, téglalapra szerkesztett kupola volt, melynek két oldalán állt Szász Gyula, a Háború és Béke allegorikus szobra. A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett épületegyüttest 1949-ben rommá nyilvánították, elbontották, s csupán a Honvéd Főparancsnokság épületét tartották meg az első emelet magasságáig. A sorozat egyediségét az adja, hogy ezekről a helyekről most először mozdulnak meg a fotók. 

Az Animatiqua stúdió szerint a film legnagyobb különlegességét az a paradox hatás adja, amikor a néző azt érzékeli, hogy mozog a Duna a régi Erzsébet híd alatt, hogy a felhők hol lassabban, hol gyorsabban szállnak, csobog a szökőkút, felbukkan egy kismadár, egy autó vagy épp a Dunán egy hajó. Így egy teljesen más világba csöppen a néző, mintha csak egy álló képet nézne, ráadásul egy olyan korszakba, ahol a legtöbben még nem is éltünk.

 „Egy kép felér ezer szóval, egy film felér ezer képpel” - ez az Animatiqua kreatív stúdió mottója, akik álló képekből múltidéző filmet készítettek. Az ötlet Kondacs Andrástól, a stúdió alapítójától származik. „Több, mint 15 éve élek Budapesten és az óta elvarázsolnak az épületek… Nyitott szemmel jártam a várost és feltűnt, hogy vannak szép, na meg kevésbé szép épületek. Azt is tudtam, hogy a II. világháború után alaposan megváltozott a városkép, elkezdtem utána olvasni, és közben megelevenedtek előttem a gyönyörű paloták, terek – mesélte Kondacs András.

 Az animációsfilm-rendezőnek ekkor jött az ötlet, hogy egy olyan filmet készítsen, ahol meg tudja mutatni, hogy milyen értékes épületek álltak egykor a ma jól ismert utcákon, tereken. Az első részben, lokáció szempontjából olyan területek lettek kiválasztva, amit mindenki jól ismer. Ahol naponta több ezer ember megfordul, ilyen a Kálvin tér, a Deák Ferenc tér vagy épp a Dunacorso. András nem titkolt célja, hogy a kisfilmekkel az érzelmekre is hatni szeretne.

 „A technológia, amivel ez a film készült Magyarországon nem megszokott, általában a hollywoodi filmeknél vannak ilyen trükkök. Egy videóból bármikor tudunk állóképet csinálni, de fordítva ez nem igaz. Egy fényképből videót csinálni már egy komolyabb technikai tudást igényel” – mondta Kondacs András, aki úgy véli inkább a művészi keresgélés volt hosszadalmas, a gyártási fázis már könnyen ment a csapat számára.

 A filmek forrásához a Fortepan képeit használták fel, mivel őket találták a legmegbízhatóbb és leghitelesebb forrásnak.

Bár az első film még csak most készült el, a sorozat következő részéről elárulta a terveket. „A második rész amolyan detektívregény-szerű lesz. Mind zenében, mind dramaturgiájában a detektíves filmek hangulatát fogja megidézni, és lehet majd nyomozni, hogy mi, miért és hogyan tűnt el. A mi célunk nem csak az, hogy szórakoztassunk, hanem, hogy értéket és tudást adjunk” – tette hozzá az animációsfilm-rendező.

„Ez egy sorozat része lesz. Dupla trilógiában gondolkozunk, azaz 2x3 részben, mert nem csak az eltűnt épületeket, hanem az épület részletek – kupolák, lépcsőházak, teraszok – is csodálatosak. Elsőre olyan épületeket vettünk alapul, ami talán a legfájóbb az embereknek” - mondta a rendező.

Tavaly ősszel néhány napot Visegrádon töltöttem, így ma, amikor megkaptam azt a sajtóanyagot, hogy: „Visegrád ősszel is tökéletes turistacélpont” - csak egyetértően bólogattam. Tökéletes, valóban. Az erdő, a Fellegvár, a Királyi Palota, a Duna. De mi van még Visegrádon, amiről nem is tudunk?

Elsőre tényleg mindenkinek a Fellegvár ugrik be Visegrád hallatán, ám ennél sokkal több látnivalót és programlehetőséget kínál ez a kedves kisváros a Dunakanyarban. Az erdei kirándulások kedvelőinek jó hír, hogy Visegrádról számos túraútvonal indul. Sokan sétálnak fel a Zsitvay-kilátóhoz, csodálják meg az Apátkúti-völgyet, vagy kalandoznak például a Mogyoróhegyi tanösvényen. Könnyebb séta lehet a Kaán-forrás vagy a pisztrángos tavak meglátogatása – utóbbiaknál még a saját ebédünket is kifoghatjuk, amit kérésre elkészítenek helyben.

Az idei év nagy slágere a MAHART új körjárata a Dunakanyarban, amelyet 500 forintos jegyárért lehet igénybe venni, fejenként. A körjárat három útvonalon is megy, a Visegrád és Zebegény közötti utazás mellett Szentendrére és Esztergomba is hajózhatunk a Duna legszebb részén. 200 forintért még biciklit is felvihetünk a hajóra, ami a kirándulóknak jó lehetőséget ad a térség két keréken való felfedezésére. A sétahajókat még mindig van idő kipróbálni: 2020. szeptember 27-ig közlekednek. Azoknak pedig, akiknek a sétahajózás nem lenne elég, bőven akad más vízi programlehetőség is a Dunán. Több cég kínál például motorcsónakos kirándulásokat és tematikus túrákat is, sőt a népszerű SUP sem hiányozhat a Dunáról. Magyarul leginkább állószörfnek vagy állva-evezésnek mondják és világszerte egyre népszerűbb ez a sportág, amit egyszer mindenkinek ki kell próbálnia.

„Aki siet, még idén ősszel is kipróbálhatja, de jövő tavaszra és el lehet tenni, mint egy hétvégi programlehetőséget. Időjárás függvényében május végétől szeptember végéig lehet SUP-ozni a Dunán. Mi profi felszereléssel, oktatóval várjuk azokat is, akik életükben először próbálnák ki ezt a sportágat” – mondta Gyurián Zoltán, az outdoor.maffia vezetője.

Az újdonságok mellett azért maradjanak a hagyományok is. Ami szintén ismert Visegrádról az a lovagi játékok. Évente több mint 350 alkalommal látható, ahogyan harcosok korhű ruhában mutatják be a régi fegyverek használatát és a harcmodort. Bemutató pedig nem létezik király, királyné és udvari bolond nélkül: ha egy kicsit szerencsések vagyunk, a trónról is figyelhetjük a műsort.

Visegrád másik szimbóluma a Salamon-torony – amely a lovagi bemutató nyári helyszíne is egyben -, illetve a gyönyörű visegrádi királyi palota és az 500 éves reneszánsz palotakert.

Ugyancsak itt található Magyarország legrégebbi bobpályája, ami 1991 óta üzemel. Sőt, 2002 óta téli pályával is várják az adrenalinkedvelő kirándulókat. A városban szálláshelyekben sincs hiány: a hotelek között bőven válogathatunk, hiszen összesen 1400 darab négycsillagos szállodai ágy van – ez majdnem a város teljes lakosságának száma. Ami pedig bónusz: a Royal Club Hotel minden foglalása után elültet egy fát. A hotel további különlegessége, hogy „zöld szállodaként” üzemel. Környezetbarát működésükért négy alkalommal is elismerésben részesültek a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által és már csak egy évnyire vannak az örökzöld cím kiérdemlésétől.

És, ha már Visegrádon járunk, mindenképpen érdemes megkóstolni a térségre jellemző ízeket is. Erre tökéletes hely a termelői piac, ahol egész évben, vasárnaponként 8 és 12 óra között válogathatunk a portékák között. Nagyon finom a pisztráng, amelyet számtalan variációban, frissen készítenek az éttermekben. Az erdő közelsége miatt pedig a vadételek is jellemzőek. Visegrád télen-nyáron egyaránt vonzó a turisták számára, jöhetnek autóval, hajón, vagy busszal, mindig gyönyörű a táj és mindig élményekben gazdag lesz innen a hazatérés.

Fotók: visitvisegrad.hu, outdoor.maffia