Arató Györgyi 30 éves volt, amikor rosszindulatú emlődaganatot diagnosztizáltak nála. Ez 9 éve történt...

Bár dietetikusként dolgozott, addig nem foglalkozott daganatos betegekkel. A betegsége miatt azonban elkezdte felkutatni könyveket, cikkeket a témában, és meglepődve tapasztalta, hogy magyar nyelven egyszerűen nincs speciálisan ezt a betegséget érintő kiadvány. Amit talált az vagy nagyon általános, vagy nagyon szélsőséges volt, vagy épp el akart adni valami „csodamódszert”.

A sorstársakkal beszélgetve megdöbbenve hallgatta, hogy mennyi tévhit, városi legenda kering a betegek közt. Rengeteg csodamódszer, diéta és étrend-kiegészítő létezik, amik nem, hogy nem segítenek, de kifejezetten ártalmasak lehetnek. Szakemberként is kihívás ezeket szűrni, de egészségügyi háttértudás nélkül különösen nehéz és frusztráló ebben az információs tengerben eligazodni.

Györgyi segíteni szeretett volna, ezért könyvet írt. Felhasználta a dietetikai háttértudását és az évek során összegyűjtött saját tapasztalatait. A könyv első fele igyekszik egy olyan alaptudást átadni az olvasónak, amelynek birtokában már könnyebben tudják szűrni a kifejezetten a betegségükkel kapcsolatos információkat. Segít felkészülni a különböző kezelések mellékhatásaira, tippeket és kipróbált trükköket tartalmaz, amikkel talán kicsit könnyebben elviselhetővé válik a nehezebb terápiás időszak.

A második fele pedig egy receptgyűjtemény, amely segítségével mindig az éppen aktuális állapotukhoz tudják igazítani az étrendjüket. Gyorsan elkészíthető, praktikus receptek, bárhol beszerezhető alapanyagokból. Minden étel 3 különböző elkészítési móddal található meg: egy fogyókúrás (pl. ha antihormon-terápia miatt fogyni kell), egy normál, és egy roboráló változat (ha hízni kell, pl. műtétek miatt).

A könyv 4 évig készült  - a szöveg szerkesztésében egy szintén dietetikus és évekig daganatos betegekkel foglalkozó kolleganője volt a segítségére - a szerző maga írta, a recepteket lefőzte, foodstylingolta és fotózta, majd nyomdakészre tördelte a kiadványt. Végül egy weboldalt is készített, amelyen keresztül meg lehet rendelni.

Tavaly ősszel néhány napot Visegrádon töltöttem, így ma, amikor megkaptam azt a sajtóanyagot, hogy: „Visegrád ősszel is tökéletes turistacélpont” - csak egyetértően bólogattam. Tökéletes, valóban. Az erdő, a Fellegvár, a Királyi Palota, a Duna. De mi van még Visegrádon, amiről nem is tudunk?

Elsőre tényleg mindenkinek a Fellegvár ugrik be Visegrád hallatán, ám ennél sokkal több látnivalót és programlehetőséget kínál ez a kedves kisváros a Dunakanyarban. Az erdei kirándulások kedvelőinek jó hír, hogy Visegrádról számos túraútvonal indul. Sokan sétálnak fel a Zsitvay-kilátóhoz, csodálják meg az Apátkúti-völgyet, vagy kalandoznak például a Mogyoróhegyi tanösvényen. Könnyebb séta lehet a Kaán-forrás vagy a pisztrángos tavak meglátogatása – utóbbiaknál még a saját ebédünket is kifoghatjuk, amit kérésre elkészítenek helyben.

Az idei év nagy slágere a MAHART új körjárata a Dunakanyarban, amelyet 500 forintos jegyárért lehet igénybe venni, fejenként. A körjárat három útvonalon is megy, a Visegrád és Zebegény közötti utazás mellett Szentendrére és Esztergomba is hajózhatunk a Duna legszebb részén. 200 forintért még biciklit is felvihetünk a hajóra, ami a kirándulóknak jó lehetőséget ad a térség két keréken való felfedezésére. A sétahajókat még mindig van idő kipróbálni: 2020. szeptember 27-ig közlekednek. Azoknak pedig, akiknek a sétahajózás nem lenne elég, bőven akad más vízi programlehetőség is a Dunán. Több cég kínál például motorcsónakos kirándulásokat és tematikus túrákat is, sőt a népszerű SUP sem hiányozhat a Dunáról. Magyarul leginkább állószörfnek vagy állva-evezésnek mondják és világszerte egyre népszerűbb ez a sportág, amit egyszer mindenkinek ki kell próbálnia.

„Aki siet, még idén ősszel is kipróbálhatja, de jövő tavaszra és el lehet tenni, mint egy hétvégi programlehetőséget. Időjárás függvényében május végétől szeptember végéig lehet SUP-ozni a Dunán. Mi profi felszereléssel, oktatóval várjuk azokat is, akik életükben először próbálnák ki ezt a sportágat” – mondta Gyurián Zoltán, az outdoor.maffia vezetője.

Az újdonságok mellett azért maradjanak a hagyományok is. Ami szintén ismert Visegrádról az a lovagi játékok. Évente több mint 350 alkalommal látható, ahogyan harcosok korhű ruhában mutatják be a régi fegyverek használatát és a harcmodort. Bemutató pedig nem létezik király, királyné és udvari bolond nélkül: ha egy kicsit szerencsések vagyunk, a trónról is figyelhetjük a műsort.

Visegrád másik szimbóluma a Salamon-torony – amely a lovagi bemutató nyári helyszíne is egyben -, illetve a gyönyörű visegrádi királyi palota és az 500 éves reneszánsz palotakert.

Ugyancsak itt található Magyarország legrégebbi bobpályája, ami 1991 óta üzemel. Sőt, 2002 óta téli pályával is várják az adrenalinkedvelő kirándulókat. A városban szálláshelyekben sincs hiány: a hotelek között bőven válogathatunk, hiszen összesen 1400 darab négycsillagos szállodai ágy van – ez majdnem a város teljes lakosságának száma. Ami pedig bónusz: a Royal Club Hotel minden foglalása után elültet egy fát. A hotel további különlegessége, hogy „zöld szállodaként” üzemel. Környezetbarát működésükért négy alkalommal is elismerésben részesültek a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által és már csak egy évnyire vannak az örökzöld cím kiérdemlésétől.

És, ha már Visegrádon járunk, mindenképpen érdemes megkóstolni a térségre jellemző ízeket is. Erre tökéletes hely a termelői piac, ahol egész évben, vasárnaponként 8 és 12 óra között válogathatunk a portékák között. Nagyon finom a pisztráng, amelyet számtalan variációban, frissen készítenek az éttermekben. Az erdő közelsége miatt pedig a vadételek is jellemzőek. Visegrád télen-nyáron egyaránt vonzó a turisták számára, jöhetnek autóval, hajón, vagy busszal, mindig gyönyörű a táj és mindig élményekben gazdag lesz innen a hazatérés.

Fotók: visitvisegrad.hu, outdoor.maffia